Labor, 1. hét: parancssor, ZIP

Pohl László, Czirkos Zoltán · 2019.09.30.

Operációs rendszer, Windows parancssor alapismeretek: fájlok, parancssori argumentumok.

Bár az átlagos felhasználó nem szokta használni, a Windows is rendelkezik egy ún. parancssori felhasználói felülettel, ahogyan a Unix típusú operációs rendszerek is. Ezen a felületen különböző parancsokat begépelve lehet elvégezni az alapvető feladatokat, pl. fájlok létrehozását, listázását és törlését. A mai laboron többek között ezzel is megismerkedünk.

1. Parancssor indítása, programok indítása

A Start menü Futtatás… parancsát választva indítsd el a cmd.exe programot! (Windows 10 esetén: a Start gombra jobb klikk, és Futtatás, vagy Windows + R.) A továbbiakban a megjelenő konzolablakban kell dolgozni. A föl-le billentyűkkel kiválaszthatóak a korábban beírt parancsok, így nem kell egy dolgot többször begépelni.

Program indítása parancssorból

Egy program indításához csak be kell írni a nevét. Írd be:

notepad.exe

Erre elindul a Jegyzettömb, mintha a Start menüből indítottad volna.

A Windows automatikusan kiegészíti a programok nevét az ahhoz tartozó kiterjesztéssel (végződéssel, extension, .com, .exe, .bat). Így a programot a .exe kiterjesztés beírása nélkül is futtathatod. Zárd be a Jegyzettömböt, és próbáld ki így is:

notepad

Programok paraméterei

A legtöbb konzolos alkalmazás, de gyakran az ablakokat használó programok is, kaphatnak paramétereket. Próbaképp írd be az alábbi sort. Mit tapasztalsz?

notepad szoveg.txt

Egy programnak tetszőleges számú parancssori paramétere, más néven parancssori argumentuma (command line argument) lehet. Ezeket a program neve után írjuk, és szóközzel választjuk el egymástól.

Ha paraméterként fájlt adunk meg, és az útvonalban vagy a fájlnévben szóköz van, normál esetben a Windows a szóközzel elválasztott elemeket külön paraméternek tekintené. Ezért kell ilyenkor idézőjelek közé tenni azt. Pl.:

notepad "Uj szoveg.txt"

Elérési útvonal – path

Honnan tudta az előbb a Windows, hogy hol van a notepad.exe? Hiszen az is egy fájl, amit meg kell keresnie a program elindításához. Onnan, hogy van egy lista azokról a mappákról, ahol a gyakran használt programok vannak. Így nem kell mindig beírni a mappa teljes nevét. A listát így tudod kiíratni:

path

2. Mappa parancsok

A kurzor az ún. prompt végén villog. Ez alapesetben az aktuális útvonalból (mappa nevéből, path) és a > jelből áll. Ezt figyeld majd, miközben dolgozol!

A mappát (folder) a parancssori parancsok a directory szóból származtatják (a mappák másik neve, magyarul könyvtár). A mappa tartalmának listázása:

dir

Az eredmény a mappa tartalma: itt további mappák, valamint fájlok lehetnek. Ha nem a legfölső szinten (a gyökérkönyvtárban) vagyunk (C:\), akkor egy . és egy .. nevű mappa (<DIR> jelzi) is látható. A . az aktuális mappát jelenti, a .. az egy szinttel feljebb lévőt. Navigálj el egy Windows Fájlkezelővel a parancssori ablakod mappájába, és hasonlítsd össze a listát az Fájlkezelőben látható tartalommal!

A dir parancsnak számos paramétere (kapcsolója) van, ezekről bővebb információ a

dir /?

paranccsal kapható. A többi parancsnak is van hasonló helpje, ezt a továbbiakban nem jelezzük külön.

Mappa váltása

Mappát váltani a chdir paranccsal, vagy ennek rövidebb változatával, a cd-vel lehet. Lépj egy szinttel feljebb:

cd ..

Lépj a gyökérkönyvtárba:

cd \

vagy

cd /

A mappák neveit a \ (fordított per vagy visszaper (backslash), AltGr+Q) választja el egymástól az elérési útvonalon. A Windows támogatja a UNIX-ból származó /-t is, a két jel bármelyikét bármikor használhatjuk. A Windows hasonlóan rugalmas a kis és nagybetűk kezelésében: a mappák és fájlok és parancsok nevében nem számít, hogy kis- ill. nagybetűről van szó (pl. notepad, Notepad, NOTEPAD, stb. egyaránt használható). Más rendszerek azonban megkülönböztetik ezeket. Informatikusként sokféle rendszerrel dolgoznod kell majd, ezért jobb, ha mindent a tényleges nevén használsz.

Menj most vissza a felhasználód saját mappájába, a lentihez hasonló módon! Az 111111 helyére a felhasználóneved kerül.

cd C:\Users\111111\

Mappa létrehozása és törlése

Mappát létrehozni az mkdir vagy md parancsokkal lehet:

md clabor

Mappát törölni az rmdir vagy rd paranccsal lehet:

rd clabor

A parancs a mappát csak akkor törli, ha az üres.

Vigyázz! Ha a következő sort írod, két mappa jön létre, egy „c” és egy „labor” nevű: md c labor. Ha „c labor” nevű mappát szeretnél, tedd idézőjelbe a nevet: md "c labor"! (Akkor is szabad idézőjelbe tenni, ha nincs benne szóköz? Próbáld ki!)

Egyes parancsoknak, mint pl. a dir-nek is, ún. wildcard-okkal megadott fájlneveket is lehet adni paraméterként. Pl. az alábbi sor csak az .exe kiterjesztésű fájlokat listázza:

cd c:\Windows
dir *.exe

A ? karakterrel egy, a * karakterrel több karaktert helyettesíthetünk a névben. Pl.: dir x*e kilistázza az x-szel kezdődő, e-re végződő fájlokat. Akár több * is lehet: dir x*py*e. A kérdőjel használata: dir C_85?.NLS.

3. Be- és kimenet átirányítása

A more parancs sok dologra jó. Most a begépelt szöveg ismételt megjelenítésére fogjuk használni. Írd be:

more

Most nem jelent meg a prompt, ami mutatja, hogy a more program éppen fut, és várja tőlünk a bemenetét. Írj be tetszőleges szöveget, és nyomd meg az Enter-t. Mi történik? Ezt többször is megismételheted. A Ctrl+Z billentyűkombinációval léphetsz ki a more-ból, vissza a parancssorba.

Jegyezd meg: a more fájl vége jelig olvas be szöveget. Ha ezzel találkozik, kilép. Ha billentyűzetről gépelsz, a Windowsban a fájl, vagyis a begépelt szöveg vége jelet a Ctrl+Z-vel lehet adni; ezt üres sorban kell írni, tehát Enter után.

Írd most be:

more > szoveg.txt

Gépeld be ismét szövegeket! Mit tapasztalsz? Több sor begépelése után lépj ki a more-ból a szokásos módon! Listázd ki a mappa tartalmát! Mit tapasztalsz?

C:\WINDOWS> more > szoveg.txt
Access denied

Előfordulhat, hogy a mappa, amelyben épp vagy, írásvédett. Ekkor hibaüzenetet fogsz kapni. (Vajon miért nem engedi a gép, hogy az operációs rendszer fájljai közé írj?) Ha kell, keress másik mappát, amelyben dolgozni fogsz, pl. C:\Users\xxxxx. Kérd a laborvezető segítségét!

Írd be:

more < szoveg.txt

Most mit látsz? Figyeld meg, hogy most nem kellett Ctrl+Z-t írni a kilépéshez, mert a more a szoveg.txt fájl tartalmát jelenítette meg.

Magyarázat: A konzolos programok a felhasználókkal a szabványos bemenet (standard input) és a szabványos kimenet (standard output) segítségével kommunikálnak. A szabványos bemenet alapértelmezés szerint a billentyűzet, a szabványos kimenet pedig a képernyő. Ezek azonban, a fenti módon, átirányíthatók. A programok nem is tudják, hogy valójában honnan olvasnak és hová írnak, billentyűzetről/képernyőre, vagy fájlból/fájlba.

Tipp: ha egy régebben beírt parancshoz hasonlót szeretnél újra beírni, akkor a felfelé nyíl billentyűt használva visszakeresheted a régebben beírt sorokat.

more >> szoveg.txt

A fenti parancsot írva a szoveg.txt fájl végéhez fűződik az újonnan beírt szöveg (egy > esetén törli a korábbi szoveg.txt-t, ha volt olyan). Ha nem létezett a szoveg.txt, mindkét esetben létrehozza.

A programoknak a szabványos kimenet mellett van egy szabványos hibakimenete is, a hibaüzeneteket ide szokták írni. Alapértelmezés szerint ez is a képernyőre kerül kiírásra. Ha a program kimenetét átirányítjuk, pl. more nincsilyen.txt > szoveg.txt, és a more valami hibaüzenetet szeretne közölni, akkor a hibaüzenet továbbra is a képernyőn jelenik meg, nem kerül a fájlba. Ha a hibaüzenetet szeretnénk fájlba írni, akkor azt a 2> átirányítással adhatod meg:

more 2> hiba.txt

Tipp: ha egy meglévő fájl nevét nem szeretnéd végig begépelni, akkor kezdd el az első pár betűvel, és utána nyomd meg a Tab billentyűt. Erre a Windows parancssora ki fogja egészíteni a fájlnevet. Pl. a szoTab olyan lesz, mintha beírtad volna, hogy szoveg.txt.

Windows pipe

Írd be, hogy

cd c:/Windows/System32
dir

Túl sok fájl neve került kiírásra. A more parancs igazi funkciója, hogy egy szöveget képernyőnyi részekre osztva jelenítsen meg. Használd ezt a mappa tartalmának kilistázására (a | az AltGr+W kombinációval érhető el):

dir | more

A bemutatott módszer a csővezeték (pipe): az egyik program kimenete adja a másik program bemenetét, vagyis ezúttal is a szabványos kimenet és bemenet átirányításáról van szó.

A more programban szóköz-t leütve egy képernyőnyivel tovább haladhatsz. Ha csak egy sornyit akarsz léptetni, üss Enter-t! Kilépni a Q billentyű lenyomásával lehet.

4. A Code::Blocks fejlesztőkörnyezet

Az integrált fejlesztőkörnyezetek (integrated development environment, IDE) a programok fejlesztését – készítését, tesztelését, hibakeresését segítő programok. A C nyelv szabványos és elterjedt volta miatt rengeteg ilyen készült hozzá. A Prog1 tárgyban az ajánlott fejlesztőkörnyezet a Code::Blocks nevű, ingyenesen letölthető szoftver, ami megtalálható a HSzK gépein is.

Indítsd el a Code::Blocks programot! Válaszd ki a File menü New/Project… menüpontját! Az alábbi ábrákon látható módon folytasd a projekt létrehozását! Figyelj minden részletre!

  • A projekt típusának válaszd ki a Console application-t. Nyomd meg a Go gombot.
  • A következő oldalon a programozási nyelvet kell megadnod. Ez legyen a C.
  • Ezután arról érdeklődik a Code::Blocks, hogy mi legyen a projekt neve. Írd be, hogy „elso”. Alatta kell beállítanod azt a mappát, ahol a projekt fájlok tárolódnak. Ha ez üresen van hagyva, akkor válaszd ki a ... gombot megnyomva a Dokumentumok mappádat. (Jegyezd meg a mappa elérési útját!) Fontos: a projekt mappa neve, se elérési útja ne tartalmazzon se ékezetes betűket, se szóközt!
  • A negyedik ablakban a fordítóprogramot lehet megadni. Ha nem a „GNU GCC Compiler” van kiválasztva, akkor válaszd azt, továbbá ha a „Create "Debug" configuration” nem lenne beikszelve, akkor azt javítsd ki. De ezek így szoktak lenni.
  • Ezzel létre is jött a projekt. A bal oldalon, a „Management” résznél láthatóak a hozzá tartozó fájlok. A „Sources” mappát kinyitva megtalálod a fő programmodult, a main.c-t. Ebben egy helló világ program van. Fontos: a megadott mappanév ne tartalmazzon ékezetes betűket! Sok program ezeket nem szereti.

5. Helló világ

A Code::Blocks eleve úgy hozta létre a projektet, hogy egy egyszerű helló világ programot tett bele. Ha másik fejlesztőkörnyezetet használsz, akkor másold be ezt a C programot (kettőt kattintva a kódra kijelölheted az egészet):

#include <stdio.h>

int main(void) {
    printf("Hello world!\n");
    return 0;
}

A futtatható program

A fejlesztőkörnyezet által létrehozott saját program ugyanúgy működik, mint a többi parancssori alkalmazás: tartozik hozzá egy .exe fájl, és fájlba irányítható ennek is a kimenete. A programodat a „Build and run” (zöld play gomb + sárga fogaskerék) gombra kattintva indíthatod el, vagy a Build/Build and run menüpontot választva. Ilyenkor előbb lefordítja a gép, és aztán el is indítja. Ennek eredménye így kell kinézzen.

Keresd meg a lefordított programot a számítógépen! Ez valahol abban a mappában lesz, amelyiket kiválasztottad a projekt létrehozásánál. Keresd ezt meg a fájlkezelőben!

Tipp: ha nem emlékszel a mappa nevére, meg tudod keresni. A Code::Blocks az ablakának bal oldalán sorolja fel a projekthez rendelt fájlokat, a „Management/Project” sávon. Itt van a main.c nevű is. Jobb klikk, „Properties…”: a „File name (absolute)” résznél látod a fájl teljes elérési útját, mappákkal együtt:

  • C:\Documents and Settings\Név\Dokumentumok... – Windows XP.
  • C:\Users\Név\... – Windows 7-től fölfelé. (Vigyázat: nem User, hanem Users!)
  • /home/név/... – Linux.

Nyiss egy parancssori ablakot! Windows 10 esetén: a Start gombra jobb klikk, és Futtatás, vagy Windows + R után cmd.exe. Navigálj el a projektedhez! Mappát váltani a cd paranccsal lehet, megadva neki a mappa nevét, amit az előbb megkerestél:

C:\> cd C:\Users\111111\projektem\

Írd be itt a dir parancsot, hogy lásd a fájlokat! Ott kell legyen például a main.c fájl is.

C:\Users\111111\projektem\> dir

Lépj be a bin\Debug mappába, és add ki újra a dir parancsot! Ott kell legyen a lefordított program, az elso.exe.

C:\Users\111111\projektem\> cd bin\Debug
C:\Users\111111\projektem\bin\Debug> dir

Indítsd el, a nevének beírásával:

C:\Users\111111\projektem\bin\Debug> elso.exe

A lefordított program egy fájl, amely tartalmazza azokat a számítógépnek szóló utasításokat, amelyek végül kiírják a kívánt szöveget; és még egy sor egyéb dolgot, amelyek az operációs rendszernek kellenek. Az ilyet futtathatónak szokás nevezni (vagy a szakzsargonban binárisnak, binary). Ilyen fájlokat tartalmaznak a programok telepítői is (installer). A lefordított program emberi fogyasztásra már alkalmatlan. Próbáld meg kiíratni a tartalmát a type elso.exe (Linuxon: cat elso) paranccsal, látni fogod.

Későbbi laborokban is ezzel a fejlesztőkörnyezettel kell majd dolgozni, de már saját programokat írva.

6. ZIP fájlok létrehozása

ZIP archívumokba több fájl csomagolható és tömöríthető. Utána az archívum egyetlen fájlként kezelhető, pl. küldhető el e-mailben, vagy tölthető fel valahova. ZIP archívumot – vagy tömörített mappát, ahogy a Windows nevezi – legegyszerűbb a Fájlkezelővel létrehozni. Ennek két módja lehetséges, próbáld ki mindkettőt!

Első módszer

  • Keresd meg a tömöríteni kívánt fájlokat, pl. a mai órai kísérletezés közben létrehozott szövegeket: szoveg.txt, hiba.txt és a többiek.
  • Jelöld ki az összeset, amelyre szükség van. Ezt megteheted az egérrel kattintva és húzva, téglalapot rajzolva föléjük, vagy a Ctrl gombot nyomva tartva, és egyesével kattintva rájuk.
  • Ha sikerült a kijelölés, kattints a jobb egérgombbal valamelyikükre, és válaszd ki a menüből a Küldés / Tömörített mappát:
  • Ezután megadhatod a fájl nevét, és a ZIP archívum elkészült.

Ugyanez az Asztalon is működik, ha eddig a fájlokat ott hoztad létre.

Második módszer

  • Kattints jobb egérgombbal a semmibe a Fájlkezelőben vagy az asztalon. Válaszd ki az Új / Tömörített mappa menüpontot.
  • Létrejön egy „Új tömörített mappa” nevű ZIP fájl. Kattints erre a jobb gombbal, és nevezd át arra, amire szeretnéd.
  • Ha megvan, utána a tömöríteni kívánt fájlokat egyesével húzd rá az egérrel őket a ZIP fájlra. A többszörös kijelölés itt ugyanúgy működik, kattintás közben a Ctrl billentyűt nyomva tartva.

A létrehozott archívumokra duplán kattinva a Windows Fájlkezelője megmutatja azok tartalmát is. Így ellenőrizni tudod, mi van bennük. Ezekből (és ezekbe) ugyanúgy másolhatók a fájlok, mint egy mappába. De szem előtt kell tartani, hogy valójában ezek nem igazi mappák. Ha bármire szükség van, akkor ki kell bontani az archívumot. A kicsomagolás legegyszerűbben a jobb egérgombbal kattintásra előjövő menüből lehetséges, a „Kibontás” menüpontot kiválasztva.

7. Órai munka feltöltése

Az egész félév során feladat lesz az a laborban, hogy az elkészített megoldásokat a labor végén csomagold össze egy ZIP fájlba, és töltsd azt fel a portálra.

Jelentkezz be az InfoC portálra a jobb fent látható Belépés menüponttal! A személyes menüben látni fogsz egy Feladatok nevű almenüpontot, oda tudod feltölteni a mai órán létrehozott fájlokat is. Erre két lehetőséged van:

  • Létrehozol egy ZIP csomagot, ami tartalmazza az összes szükséges fájlt, és feltöltöd azt. A lehetőségek közül válaszd a „Fájlok feltöltése” opciót, és utána jelöld ki a létrehozott ZIP fájlt.
  • A portál maga is tud több fájlt csomagolni. Ehhez ugyanúgy a „Fájlok feltöltése” opciót kell bejelölni, majd a Hozzáad gombbal több lépésben kiválasztani a szükséges fájlokat, vagy esetleg egyszerre többet a Ctrl gombot nyomva tartva. A kiválasztott fájlokat az InfoC portál a háttérben ZIP-be csomagolja.